Kedves Olvasó! Merülj el bátran a Bazilika történeteiben. Ismerd meg a históriát, mely még azelőtt elkezdődött, hogy az első követ a földre helyezték e csodálatos helyen.
A történelmi okmányok szerint IV. Béla király 1249-ben a hatvani Premontrei Rendnek adományozta Besnyő népes községet. Ez a török időkben teljesen elpusztult, a vidék lakatlanná, a temploma is rommá vált.
Az 1750-es években a vidék grófja, gróf Grassalkovich Antal volt, az ország leggazdagabb urainak egyike. Egészen Bajáig az övé volt az ország középső része. Istenfélő katolikus ember volt, külön pápai engedéllyel az utazásain egy hordozható oltárnál vehetett részt szentmisén.
A gróf háromszor nősült, első felesége Láng Erzsébet ö. Bajthay Istvánné, hétévi házasság után 1729-ben meghalt. Újra megnősült, a felesége Klobusitzky Krisztina, négy leány és 1 fiú-gyermekkel, a későbbi II. Antallal örvendeztette meg (Ignác, a másik fiú, csecsemőként meghalt.) 7 évi házasság után (1731-38) ez a felesége is meghalt. – A harmadik felsége Klobusitzky Terézia szintén 7 évi házasság után halálosan megbetegedett. Ekkor fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul a felesége, akkor egy templomot épít a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Az asszony meggyógyult, de ő nem építette meg a templomot.
Az Isten-tiszteletnek a rendes módja az, hogy megtartjuk az Ő parancsait, az irgalmasság cselekedeteit gyakoroljuk az embertársainkkal, és testi és lelki önmegtagadásokat gyakorolunk. A rendkívüli módja a fogadalomtétel. A fogadalom nem más, mint egy nem kötelező jócselekedet ígérése a Jóistennek, bűn terhe mellett. Tehát meg kell gondolni a fogadalomtétel előtt, hogy teljesíthető lesz-e, mert ha nem fogja a fogadalom-tevő teljesíteni, akkor nem Isten-tisztelet, hanem Isten-gyalázat lesz ez a cselekedete, ami nem kívánt következményekkel jár: ugyanúgy megbántjuk vele a Jóistent, mintha a tíz parancsolatnak bármelyik parancsolatát nem tartanánk meg.
Kérdezték a grófot, hogy miért nem teljesíti a fogadalmát? – Ő azt válaszolta: „Nem tudom, Isten hová akarja ezt a templomot!”
Egy alkalommal 1758-ban a hatvani birtokuk felől jöttek a négylovas hintójukkal, amikor a lovak megbokrosodtak és elragadták a kocsit. Az utasok életveszélybe kerültek; az országút akkor is ugyanott vezetett, ahol a mostani 3-as út, csak a besnyői kanyar sokkal élesebb volt. Az életveszélyben Istenhez fohászkodtak, és ekkor, váratlanul a lovak megálltak. Boldogan szálltak ki a hintóból, és akkor megpillantották jobb kéz felől egy fákkal benőtt templomromot. Itt lesz az új templom, határozta el magát a gróf.
Olaszországban, Rómától kb. 200 km-re, az Adriai tenger közelében van Loreto, ahol Szűzmária Názáreti háza van egy bazilikában. A Szentföldön, Názáretben a zarándokok nagy tiszteletben részesítették Szűz Mária házát, de az iszlám hódítások következtében félő volt, hogy az a mohamedánok kezére kerül. Ekkor, 1294-ben egy nagyon gazdag Angyal nevű család elhatározta, hogy szétszedeti és biztonságos helyen ismét felépítteti ezt a házat, így hajón került el a Szentföldről. Később ezt a nép úgy emlegette, hogy angyalok hozták az üdvözítő házát Loreto-ba.
Csak a nagyon gazdag emberek engedhették meg maguknak, hogy oda zarándokoljanak a Szenthajlékhoz (pl. Pázmány Péter bíboros, prímás 1632-ben, II. Rákóczi Ferenc, még 18 évesen, 1693-ban.), ezért a buzgó és gazdag főurak a saját földjükön felépítették ennek a pontos mását, a történelmi Magyarországon összesen 22 loretói kápolnát létesítettek! A kegyszobor-másolatot hozzáérintették – hiteles körülmények között – az eredeti kegyszoborhoz, és így a szegény nép is ugyanolyan lelki élményben részesülhetett, ha a „másolat” kegyhelyet látogatta meg. Grassalkovich gróf is úgy határozott, hogy ez a templom Loreto-kápolna lesz. Kérésére két stájerországi kapucinus atya gyalog meghozta a kegyszobor másolatot, amit most az oltáron tisztelhetünk. Ismereteink szerint cédrusfából készült (az eredetihez hasonlóan), ami idővel megfeketedik. Az olaszországi szobor is öltöztetett szobor, ez is annak készült és jelenleg is díszes ruhával van felöltöztetve.
A gróf elhatározásának megfelelően hamarosan elkezdődött az építkezés, előbb azonban a romokat kellett elbontani. Az építkezésen dolgozó Fidler János gödöllői kőműves-segéd álmot látott. Álmában egy szép nő megjelent neki és azt mondta: Ha a templom romjai közt, ott, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, valami szép tárgyat találsz.Ó Másnap, 1759. április. 19-én ebédszünetben, az isaszegi Tóth Márton napszámossal a mondott helyen kutatni kezdtek. Két ásónyom mélyen (50-60 cm-re) egy nagy kőlapot találtak. A kőlapot fölfeszítve a kezébe akadt valami Fidler Jánosnak, azt odaadta a társának Tóth Mártonnak, mondván, találtam valamit, de nem tudom mi az! Lepucolva róla a földet, hát egy szép kis Szűzmária szobor került elő.
A szobrot hamarosan a grófnak adták, aki nagyon megörült neki. Égi jelnek vette, hogy íme ő ide választotta a templom helyét, és ez a Jóistennek bizonyára kedves. (Egyébként az elmúlt 1000 év alatt ő volt az egyetlen magyar főúr, aki 33 templomot épített, vagy újított fel teljesen!) A kis szobor elefántcsontból készült, 11 cm magas és 4 cm széles. Valószínűleg a 12. században készült, francia, olasz, de lehetséges, hogy magyar művész munkája. A gróf a családi ékszerekből koronát készíttetett a Kis Jézusnak és a Szűz Máriának, drágakövekből övet is rakatott a szoborra. Kristályüveg mögé, külön kis ezüst házikóba záratta, aminek hátlapjára a megtalálás körülményei vannak rávésve. Mindezt elmondta a jó-barátjának, gróf Migazzi Kristóf bíboros érseknek, Vác megbízott püspökének, aki a körülményeket alaposan kivizsgálva, megállapította azok valódiságát.
A kápolna hamarosan elkészült (1761. augusztus 14.), a grófné minden szombaton idejött imádkozni. A helybéli lakosok is kezdtek jönni, és megtörténtek az első ima-meghallgatások is. Elsőnek egy gödöllői mészáros nyerte vissza a munkaképességét, aki taglóval ráütött az egyik kezére, mire az megbénult. Idejött, imádkozott, és utána ismét tudott dolgozni.
Az egyre több embernek kicsi lett a kápolna (a mostani szentély). A gróf úgy határozott, hogy megnöveli a templomot, de az erősen lejtős terület miatt két részletben kellett azt építeni. Megépült a családi kripta, és a mostani alsó-templom. És e fölé lehetett építeni a templom bővítését, amit egy nyaktaggal kapcsoltak az eredeti Loreto kápolnához, ebben van most a szembemiséző oltár. A templomot 1771. március 17.-én szentelték fel.
A templom mellé a hatvani kapucinusokat telepítette le, gróf Migazzi Kristóf bíboros váci püspök segítségével. Az akkor nagyon szigorú szegénységi szabályaik miatt nem lehetett vagyonuk, de a gróf – gyakorlati ember lévén – tudta, hogy az anyagi kiadásokat is kell valamiből fedezni. Úgy határozott, hogy földbirtokot is ajándékoz a kapucinusoknak, akik azonban ezt nem fogadhatták el. Végül Migazzi segítségével olyan megállapodás született, hogy örök időkre vállalta ő – és a leszármazottai, örökösei nevében is – a rend ellátását. Kiérdemesült, megbízható jobbágyokat telepített le a ma is Hétház utcának nevezett szomszédos utcában, ahol megépítette a takaros házakat, itt mindenkinek kötelességévé tette a kapucinusoknak való segítő munkát. Minden házhoz tartozott istálló és vendégszoba, hogy az érkező zarándokokat el tudják szállásolni.
A kegyhely híre egyre terjedt, sok ima-meghallgatás történt, amit az oltár háta-mögött látható sok kis ezüst szív (offer – fogadalmi tárgy) is mutat. A 20. században Máriabesnyő az ország második leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé vált. A kapucinus rend 1912-ben, majd 1942-ben felújította a templomot, csak 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor voltak kénytelenek elhagyni azt.
1989. augusztus 15-én térhettek vissza a létszámban megfogyatkozott kapucinusok. Máriabesnyőn kívül Budán a Fő utcában, Móron és Tatán telepedtek meg az erősen lepusztult egykori épületeikbe. Az épületek fizikai helyreállítása még mindig egyszerűbb, mint az elvilágiasodott, ateistaként nevelt világban a rendi utánpótlást biztosítani. A létszámproblémák miatt a máriabesnyői kapucinusok kénytelenek voltak átmenetileg elhagyni Máriabesnyőt, így azt a Váci Egyházmegye tartotta fenn 2002 és 2022 között. Nagy öröm a Kegyhely és az Egyházközség számára, hogy 2022. augusztus 1-jén visszatértek a Kapucinus Testvérek Máriabesnyőre. Jelenleg ők látják el a lelkipásztori szolgálatot.
I. Grassalkovich Antal a barokk főúr és katolikus mecénás, a máriabesnyői kegyhely alapítója
A barokk jelentése, stílusjegyei
Az 1550-es években a világ és az emberi élet szépségeit bemutató reneszánsz nyugodt formavilágát felváltja a nyugtalan, szeszélyes díszítőelemeket bőségesen tartalmazó barokk formavilág. Eredeti értelmezésében ízléstelent, különöst jelentett, csak később kapja meg ma is használatos jelentését.
Ez az új formanyelv elsősorban a katolikus templomok és a főúri udvarok művészete. A barokk több közös formanyelve ellenére számos nemzeti sajátosságot mutat.
A magyarországi korai reformáció elterjedése
Magyarországon azonban még ennél is bonyolultabb a kérdés. 1526-ban nem csak 3 részre szakad az ország, hanem hazánkat is eléri az új egyházi hullám: a reformáció, mely újabb széttagoltságot eredményez. A lakosság több mint 2/3-a tér át az új hitre, beleértve a főurakat is (cuis regio, eius religio – Ausburgi vallásbéke, 1555). Itt is meg kell jegyezni, hogy Grassalkovich Antal soha nem élt ezzel, mindig a vallási türelmesség híve volt.
Az katolikus megújhódás, a török kiűzése, a Habsburg- előretörés
Örök érvényű természeti törvény az akció-reakció törvénye, így nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb be kellett következnie az katolikus megújhódásnak is. Így jelenik meg a barokk templom- (és kastély) építészet, mint ennek az új művészeti ágnak a megnyilvánulása.
A bonyodalmaknak azonban még koránt sincs vége. A török kiűzése után a korábbi magyar királyság területeit elfoglalja a Habsburg-birodalom.
Így vagy úgy, az katolikus megújhódás, a katolicizmus megerősödése elterjedése, a romok felépítése – barokk építészettel együtt – csak az 1700-as évekre tehető.
A magyar trónom ekkor már a Habsburg-házi I. Lipót ül, akinek – történetünk szempontjából – egyik legfontosabb törvénye az 1690-es un. Neoacqustica Comissió – Újszerzeményi Bizottság – létrehozása volt. Ennek a bizottságnak elsősorban az volt a feladata, hogy a török uralom alatti összekuszált tulajdonjogokat tisztázza. A tulajdonjog tisztázását 2 feltételhez kötötte:
eredeti birtoklevél bemutatása;
birtokérték 10 %-nak befizetése a kincstárnak, un. Fegyverváltság címén.
Ellenkező esetben a tulajdonjog visszaszáll a Koronára (és természetesen az „arra érdemes hűségesnek” újra ajándékozható. E bizottság tagja, majd feje lesz később I. Grassalkovich Antal is.
A trónon III. Károly következik, akinek szintén van „magyar-vonatkozású” rendelete: a Pragmatica Sanctio, melynek lényege, hogy a trón leányágon is örökölhető. Ez teszi lehetővé, hogy leánya Mária Terézia megkaphassa a magyar trónt. De ez nyitja meg sorát a különböző örökösödési háborúknak is, melyben a magyar főrendek igen hathatós segítséget nyújtanak az osztrákoknak.
Grassalkovich Antal első tündöklése (III. Károly alatt!)
Ebbe születik bele a mi hősünk, I.Grassalkovich Antal is, hogy szorgalma, eszessége, rátermettsége révén egyre magasabb beosztásokba repítse. Bár jogi tanulmányokat ténylegesen nem folytat, mégis hamarosan a budai kerületi ügyész, és 1723-ban már az Újszerzeményi Bizottság tagja. Első birtokszerzése is erre az időre datálható, hiszen már 1. felesége Lang Erzsébet (Bajthay István megyei alispán özvegye) révén tulajdonába kerül Sidó (Zsidó, Vácegres)
Közben Bécsben már cseperedik az a kislány, akit már ekkor szívesen öltöztetnek magyar főrendi ruhákba – lásd Kastély-kép -, hogy ezzel is hangsúlyozzák jogosságát a magyar trónra. Természetesen koronázási ceremóniáját is majd I. Grassalkovich Antal fogja szervezni 1740-ben.
Ritka pillanat! Egy királynő térdet hajt! Igaz a legmagasabb női hatalmasság: a Szent Szűz szobra előtt a ferencesek kolostoránál (ez azért érdekes, mert ez nem tartozik a koronázási ceremóniák előírt rítusaihoz).
Mária Terézia uralkodása koránt sem probléma-mentes. Férjét Lotharingiai Ferencet kénytelen társuralkodóként – corégens – maga mellé ültetni, mert férje így megkaphatja a német-római császári címet. Ez azt is jelenti, hogy Mária Terézia legmagasabb rangja a magyar királynő volt!
Így Mária Terézia szinte egyetlen támaszai a magyar főnemesek lesznek, mint ahogyan az, az 1741-es – természetesen szintén I. Grassalkovich Antal által szervezett – pozsonyi országgyűlésen is kiderült (a pletykák szerint Mária Terézia még csipkedte is fia – a későbbi kalapos király – fenekét a hatékonyabb sírás érdekében). Így hangozhatott el a híres felkiáltás: Vitam et sanquinem! (lovat és zabot nem!)
Grassalkovich Antal életének második harmada
Kétségtelen, hogy I. Grassalkovich Antal életének legtermékenyebb, legeseménydúsabb időszaka életének második harmada. Kezdődik azzal, hogy kinevezik királyi személynöknek. Ő az országgyűlésen az alsó tábla elnöke, az uralkodó személyes jelenlétének képviselője (a magyar történelemben ezt a rangot mindig köznemes töltötte be, akik azután szinte kivétel nélkül a főrendek soraiba jutottak.
Másodszor is megházasodik. Feleségül veszi a 19 éves gr. Klobusiczky Krisztinát, akitől majd 6 gyermeke születik (a 2 fiú közül csak Antal marad életben). Folyamodik a bárói címért – 1732-ben meg is kapja. Fontos megjegyezni, hogy már ebben az időben megkezdi egyházi mecénási tevékenységét is, mert ez időben kelt kegyúri beadványában már megemlíti, hogy Ecseren új templomot építtetett, a kerepesit megújíttatta, a sidóit romjaiból újraépíttette.
Egyre magasabbra emelkedik a hivatali ranglétrán is, így 1748-ban már a Magyar Királyi Kamra elnöke, mely tisztséget haláláig betölti.
Folytatja birtokszerzéseit is – most már Gödöllőn is -, amiért sok gáncs éri. Mentségéül szolgál, hogy olyan zavaros ügyek kerülnek elé, mint pl.: a Bossányi-Hatvany-Forgách-ügy, melyben mindenki vádol mindenkit, mindenki eladósodott. Nos, tény és való, hogy I. Grassalkovich Antal ismerte ezeket az ügyeket – jobban, mint vélt tulajdonosai – így olyan döntéseket tudott hozni, amelyek hasznosak voltak a Kincstár (és természetesen saját) számára is.
Sajnos magánéletében törést okoz fiatal feleségének halála, a reá maradt fiatal gyermekek gondozása. És mindemellett országos ügyekben kellett eljárnia. Így feleségül veszi – pápai diszpenzácioval – özvegy sógornőjét Klobusiczky Terézt, aki haláláig lesz hű társa elsősorban a katolikus mecénás szerepkörében.
Kastélyépítkezéseit is több szempontból lehet vizsgálni, hiszen kastélyai egyben munkahelyek is voltak, amelyeket főúrhoz méltóaknak kellett, hogy legyenek. De ezekkel az építkezésekkel azt a célt is szolgálta, hogy a magyar főurakat arra bíztatta, hogy palotáikat ne csak Bécsben, hanem Pozsonyban, Pesten – vidéken, lásd: Fertőd, Kismarton vagy nem utolsó sorban Gödöllő, Hatvan vagy Baja. Ezzel széles körben terjeszti a barokk építészetet. A külföldről behozatott mesterembereket letelepíti, magyar polgárjogot szerezvén nekik. Kiváló példa erre a kastélyépítő Mayerhoffer András, aki 1724-ben Pesten már polgárjogot szerez, mely természetesen átöröklődik fiára, a templomépítő Jánosra is. Ezt az un. Indigéna-mozgalmat is lehet többféle oldalról megközelíteni-bírálni- De tény és való: a háborúk-sújtotta ország elnéptelenedését meggátolta. Csak egy példa: amikor a gróf tulajdonába kerül Gödöllő, akkor az csak 26 házból áll, és kb. 80 jobbágycsalád lakja. 1770-ben viszont az Urbárium elkészítésekor – az indigénáknak is köszönhetően – már 40 felett van a telkek száma, a lakosság pedig megtízszereződött.
I.Grassalkovich Antal a katolikus mecénás
Templomépítő tevékenysége pedig példa-nélküli. Talán elsők között jön rá, hogy a templom – mindamellett, hogy elsősorban Isten Felszentelt Háza – de hihetetlen közösségformáló erő, hogy sokszor csak a vallás a végső menedék magyarságunk fenntartásában, mint ahogy éppen napjaink sajnálatos szomszédi eseményei mutatják.
És tán ami még fontosabb, hogy miként a béke biztonsága erősödött, úgy erősödött népünk hitbéli állapota is, mert ne feledjük! A barokk stílus: a hitbéli bizonyosság tükröződése. A barokk művész – és a megrendelő! – az ihlet pillanatában bizonyos önmagában. Az isteni kegyelem által elrendezett, az Isten által engedélyezetten megismert világot ábrázolja.
Ezt segítették a gróf építtetett kápolnák, templomok sora, és ne feledkezzünk el a melléjük telepített kolostorok tanító tevékenységéről sem, melyek ugyancsak a haza felemelkedését szolgálták.
Kétségtelen, hogy gróf Grassalkovich Antal a barokk katolicizmus megerősödését szorgalmazta. De az is tény, hogy így vált a katolikus hit államvallássá.
Grassalkovich a kiváló gazda
A gróf mind ezek mellett kiváló gazda is volt. Gazdálkodásában bibliai alapokon nyugvó rendszert vezetett be, ahol az alattvalók érdekeltek lettek a többlettermelésben (Lásd: Máté 25., 14-30 a tálentumokról!). Ha valaki az előre megállapítottnál többet termelt, a többlethaszonból ő és a családja is részesedett. Ugyancsak egyfajta közösségformáló volt az is, hogy a terhek beszolgáltatását igazából nem az egyes jobbágyoktól, hanem a közösségektől várta.Mint ahogy egy régi kiadványban olvashatjuk „ha Grassalkovichot jellemezni akarnánk, ezt néhány szóval is megtehetjük: Gödöllő mindent, ami széppé, naggyá és híressé tette, neki köszönhette”.
A gróf életének összegzése
Legutolsó házasságából ugyan újabb gyermek nem született, de Teréz feleségével tovább folytatták hívő mecénási tevékenységüket, melynek legragyogóbb példája a máriabesnyői kegyhely és kolostoregyüttes
Kétségtelen, hogy a királynő ahogy tudta honorálta is a gróf közéleti tevékenységét. Így került megalapításra a Szent István-rend is azok számára akik érdemesek voltak a Publicum Meritorum Praemium (a közjóért kifejtett szolgálatok jutalmául) címre. A legelső jutalmazottak között volt gróf Grassalkovich Antal, nem érdemtelenül, mert Őrá bizonyosan illik a rend jelmondata: Springit amore! Azaz a Kötelesség szorít! Más szóval: ha Isten akaratából magas beosztásba jutottál, soha ne feledd, hogy elsősorban kötelességeid vannak, nem jogaid!
A gróf életének utolsó harmada
És ehhez a teljes élethez mit tehetnénk még hozzá? Talán azt, hogy mai életünkből – bár anyagilag megtehetnék – bizony hiányoznak a Grassalkovich-léptű új mecénások, akik olyan ember-léptékű művészeteket, fizikai és leki felüdülést nyújtó turisztikai helyek kiépítését szorgalmaznák, melyekkel elősegíthetnék hazánk anyagi és lelki gyarapodását
Ugyanakkor őszintén reméljük, hogy e hely loreto-i szelleme – csak úgy mint hajdanán, mint védőbástya – megvéd és megtart bennünket, így valóra válhatnak néhai II. János Pál pápánk kívánságai az ökumenikus egységhitről: „� Krisztus az egyház egyetlen alapja. Habozás nélkül haladni tovább az egység felé vezető úton�”
Összeállította: dr. Lencsés György
